Szakirodalmi gyűjtemény Norton

Ön hogyan védi személyes adatait az interneten?

Amikor otthonunk biztonságában internetezünk, hamis biztonságérzet tölt el bennünket, pedig az AOL-hoz, a Yahoohoz és aGoogle-hoz hasonló keresőmotorok valójában minden mozdulatunkat figyelik a kibertérben. Ami azt illeti, már az internetszolgáltatók is elkezdtek olyan technológiákat használni, amelyekkel nyomon követhetik előfizetőik internetes tevékenységeit.

Az online viselkedés célbavétele

A piackutató szakemberek ennek a behavioral targeting (azaz viselkedés alapján célzott módszer) néven ismert gyakorlat segítségével, az internetezők barangolási szokásai és korábbi vásárlásai alapján mutatnak be nekik internetes hirdetéseket, tartalmakat, illetve termékeket. A keresőmotorok az ön legutóbbi internetes műveleteinek nyomon követésével összeállítják az ön profilját, amit aztán eladhatnak, vagy megoszthatnak más hirdetőkkel.

A viselkedés alapú célzott módszer szószólói azzal érvelnek e gyakorlat mellett, hogy a felhasználókról tárolt adatok – mivel a legtöbb hirdető nem csatol neveket vagy azonosításra alkalmas adatokat a felhasználók profiljához – névtelenek. Állítják továbbá, hogy – a kibertér töménytelen információjának köszönhetően – az internetezési szokások nyomon követésével az adatok és információk azokhoz a felhasználókhoz jutnak el, akiket nagyobb valószínűséggel érintenek és érdekelnek.

A U.S. Federal Trade Commission (Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Hivatala) azonban másként ítéli meg a dolgot.

„Aggodalommal tölt el, ... amikor több webhelyen keresztül figyelik internetes viselkedésemet, ... és erre a gyakorlatra semmilyen formában nem figyelmeztetnek, és nem kérik a hozzájárulásomat” – mondta Jon Leibowitz biztos úr a viselkedés alapú célzott marketing módszerekről egy Washingtonban, 2007 novemberében tartott fórumon.

A személyes adatok online biztonságával kapcsolatos aggodalom az Egyesült Államokon kívül is érzékelhető.

Az Atlanti-óceán másik túloldalán az Európai Unió jogszabályok útján tervez nyomást gyakorolni az internetes viselkedésen alapuló, célzott marketing módszert alkalmazókra. Az EU azt követően lépett akcióba, hogy több ezer Facebook-felhasználó petícióban tiltakozott a közösségi portál új gyakorlata ellen, hogy értesítést küldjenek a tagoknak barátaik internetes vásárlásairól.

A viselkedés alapú célzott marketing alkalmazása által felvetett problémák egyike az, hogy mivel webhelyek ezrei osztják meg és hasonlítják össze folyamatosan a felhasználókról szerzett adatokat, az egyik webhelyen névtelen felhasználó személyazonossága könnyen ismertté válhat egy másik webhelyen.

„Úgy vélem, valamennyiünket nyugtalanítania, sőt aggodalommal kellene eltöltenie annak a ténynek, hogy a látszólag névtelen keresés és barangolás személyekre, konkrét személyekre vonatkozóan visszakövethető, és hogy a vállalatok által rólunk gyűjtött adatok egy része védtelen az adatfeltöréssel szemben” – mondta Leibowitz biztos úr.

A barangolási szokások védelme

Mit tehetnek tehát a felhasználók a fürkészés minimálisra csökkentése és a személyes adatok védelme érdekében?

A Center for Democracy and Technology (CDT) ajánlása szerint a felhasználók a következő módszerekkel rejthetik el internetes szokásaikat a piackutatók fürkésző tekintete elől:

• A gyorsítótár kiürítése. A barangolási bejegyzések veszélyt jelentenek a személyes adatok biztonsága szempontjából, különösen akkor, ha valakivel megosztva használja a számítógépet, vagy a munkahelyén barangol. A személyes adatok védelme érdekében minden barangolás befejezését követően törölje a böngésző ideiglenes internetes fájljait/törölje az előzményeket.
• A szükségtelen sütik elutasítása. A sütik egy része a barangolási előzmények nyomon követésére szolgál – piackutatási célból. Állítsa be úgy a webböngészőt, hogy figyelmeztesse, amikor egy webhely sütit próbál küldeni. Így elháríthatja azoknak a webhelyeknek a sütijeit, amelyeken névtelenül kíván barangolni. A sütikkel kapcsolatos beállításra rendszerint a böngésző internetbeállításainak „adatvédelem” vagy „biztonság” szakaszában nyílik lehetőség.
• Anonimizáló szoftverek használata. Az anonimizáló szoftverek az IP-cím elrejtésével és a személyes adatok elrejtésével követhetetlenné teszik az internetes műveleteket (az IP-cím az adott számítógépet a világhálón azonosító, egyedi szám).
• Az e-mail cím elrejtése. Az anonim levéltovábbítók ingyenes számítógépes szolgáltatásként vehetők igénybe, ha a felhasználó a neve vagy e-mail címe felfedése nélkül kíván üzenetet küldeni.
• Az adatvédelmi szabályzatok elolvasása Amikor regisztrál egy webhelyen, vagy valamilyen üzletet készül nyélbe ütni, ellenőrizze a webhely adatvédelmi szabályzatában, hogyan fogják kezelni az adatait. Soha ne kössön üzletet olyan webhelyeken, amelyek nem rendelkeznek világosan megfogalmazott adatvédelmi szabályzattal.

Az FTC a személyes adatok online védelméről és a hirdetésekről tartott kétnapos fórumát követően egy sor elvet javasolt, amelyek a hirdetési iparág szigorúbb önszabályozását és a fogyasztók – online viselkedésük nyomon követéséről szóló – teljesebb tájékoztatását hivatottak biztosítani. Emellett az AOL nemrég bejelentette, hogy terveiben szerepel egy olyan szolgáltatás elindítása, amellyel a felhasználók feliratkozhatnak a követésmentes listára, amely segít elrejteni a hirdetők elől gyakori barangolási céljaikat..

Kapcsolódó hivatkozások

• Mennyire látható a számítógépem?
• Norton letöltések